Minden napi életben gyakran használunk olyan jelzőket, hogy "ő flegmatikus, azért csattant fel, mert kolerikus" és így tovább. De mit is takarnak ezek a jelzők?
Ezek mind egy-egy személyiség típus. Hogy ki milyen annak vizsgálata elég összetett, a fellelhető tesztek csak alap iránymutatást adnak. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy folyamatosan változunk, alakulunk így a temperamentumunk is, és arra is fontos emlékeznünk, hogy legtöbb emberben több jellemző van egyszerre jelen, ez így jó.
Azonban mind magunk, mind mások megértéséhez, elfogadásához hasznos lehet, ha tisztában vagyunk az egyes temperamentumok jellemzőivel. Az egyik tréningemen úgy szoktam fogalmazni, hogy ahhoz, hogy tudjunk bánni a nehéz emberekkel első lépésként tudnunk kell, hogy miért olyanok, miért cselekednek, reagálnak úgy ahogy. Ez ad egy objektív információt, ami a nézőpontunk kialakításában segít.
Objektivitásunk megőrzésében segít az is, ha tudjuk a temperamentumok szerinti személyiség típusok kialakulásának tudományos történetét. A következőkben ezt osztom meg veled.
Az embereket mindig foglalkoztatta az a kérdés, hogy miért vagyunk különbözőek, miért reagálunk másként a ránk ható ingerekre, miért értelmezi két ember ugyanazt a helyzetet eltérően.
Már az ókorban is próbáltak válasz adni arra, hogy miért vagyunk különbözőek, ebben van e valamilyen rendszer, miért reagálunk másként a ránk ható ingerekre, miért értelmezi két ember ugyanazt a helyzetet eltérően, van-e ennek valamilyen oka. Ezekre a kérdésekre próbáltak tudományos válaszokat találni. Az i.e. V. században élt Hippokratész, "az orvostudomány atyja" úgy gondolta, hogy a kozmikus elemek tulajdonságai és az emberben levő testnedvek hasonló jellegűek. Az pedig, hogy kire milyen temperamentum (vérmérséklet) jellemző, attól függ, hogy mely testnedvek vannak túlsúlyban testében.
- vér szangvinikus
- fekete epe melankolikus
- sárga epe kolerikus
- nyálka flegmatikus
Az egyes típusokhoz már Hippokratész is próbált rövid, tipikus jellemzőt adni.
- Szangvinikus bizakodó, szalmaláng lelkesedésű.
- Melankolikus lassú, szomorkás.
- Kolerikus harcos, lobbanékony.
- Flegmatikus közönyös, olyan, mint az "állóvíz".
Hippokratész tipizálásának alap gondolatait még a mai napig használják a pszichológiában.
Új kori kutatások alapján ez egyes temparamentumokhoz jelmondatok, mottók is kapcsolhatók.
- Szangvinikus? "Figyelj rám, és egy vidám élettel hálálom meg!"
- Melankólikus? "Semmi sem lehet elég tökéletes."
- Kolerikus? "Tudom, ki vagyok, és mit akarok!"
- Flegmatikus? "Lassan járj, tovább élsz!"
Vannak elméletek melyek a négy típust az alapelemek legfőbb ismérveivel is kapcsolatba hozzák, e szerint
- A víznek az összetartozás a legfőbb ismérve. Mivel a melankolikusok keresik a kapcsolódási pontokat a víz elemmel azonosítható.
- A tűznek a hő (a meleg) a legfőbb ismérve. A kolerikus típusra jellemző a cselekvés, a dinamizmus a tűz elemmel azonosítható.
- A szélnek a mozgás a legfőbb ismérve. Szangvinista típus szeret csapongani, szárnyalni, minden érdekli egy kis ideig ezért a levegő elemmel azonosítható.
- A földnek a szilárdság s a mozdulatlanság a legfőbb ismérve. Flegmatikus típus lassú, nyugodt, stabil, ezért ez a típus a föld elemmel azonosítható.
Szeretném, hogy objektívebben is legyenek információid a temperamentumokról, ezért írásom folyatásaként sorra veszem mind a négy temperamentumot.
